Miután visszaértünk a Hotelhez , mentem volna fürödni de ezt két kéz megakadályozta. Zayn a kezeit erősen körém fonta majd a nyakamat kezdte el puszilgatni. Bűntudatot éreztem azért mert még mindig nem mondtam el neki egy nagyon fontos dolgot amit már rég el kellett volna. Ezért hát erőt vettem magamon , majd egy nagyot sóhajtottam és szembe fordultam vele.
-Valami baj van?-kérdezte meglepődve.
-Nem dehogy is , csak..el kell mondanom neked valamit!-sóhajtottam megint egyet majd leültünk az ágyra Zayn pedig megfogta a kezem én pedig belekezdtem.
-Arról lenne szó...-itt megálltam egy percre majd újra folytattam. -Én nem mondtam el neked mindent , és nem mertem mert félek , és még mindig félek hogy ezek után megváltozna rólam a véleményed..-nyeltem egy nagyot.
-Miről van szó Jasmin?-simított végig az arcomon.
-Hát....tudnod kell , hogy én..félig meddig...magyar származású vagyok...-mondtam ki nehézkesen a mondatot mire Zayn szemei kikerekedtek.
-Öhmm...szerinted még nem vettem észre?-mosolyodott el aranyosan , én pedig egy kicsit megnyugodtam.
-Ezt hogy érted?!-kezdtem én is kicsit mosolyogni.
-Talán úgy hogy már egy ideje észrevettem a szavaidban hogy valami nem stimmel!-mosolygott majd én is mosolyogni kezdtem. -De ígérd meg nekem hogy többet nem titkolózol előttem...És én sem fogok!-nézett rám aranyosan.
-Megígérem Zayn remélem nem haragszol!-néztem rá , majd egy gyenge puszit nyomtam ajkaira , ő pedig az ölébe ültetett.
-Azt hiszem ezek után nem fogok tudni haragudni rád!-puszilt meg. -Mi lenne ha elmennénk ketten zuhanyozni?-suttogta fülembe és pedig bólogatni kezdtem majd bevitt a fürdőbe...
****
Zayn az ágyba feküdt és aranyosan aludt én pedig kettőnkről gondolkodtam. Mostanában nem érzem valami szorosnak a kapcsolatunkat. Régen egészen más volt vele összebújni , vagy együtt lenni , akkor minden egyes érintésénél kirázott a hideg , és ez nála is így volt. Most már nincs meg kettőnk között az az összhang ami eddig volt sajnos , és így az lenne a legjobb mindkettőnknek ha egy időre én itt maradnák Budapesten ő pedig visszamenne Londonba. Ez mindkettőnknek jobb lenne úgy érzem és lehet hogy így még közelebb kerülnénk egymáshoz...
-Min gondolkodsz annyira?-keltett ki egy hang a gondolataimból és az a hang Zayn hangja volt. Azt hiszem itt az idő elmondani neki.
-Zayn figyel. Én azt érzem mostanában hogy nem is tudom...már nem vagyunk úgy oda egymásért mint régebben...nem így van?-tettem fel a kérdést kicsit idegesen.
-Az az igazság hogy sajnos én is ezt érzem..-húzta el a száját. -De miért kérdezed ezt?
-Hát igazából szerintem az mindenkinek jobb lenne ha egy időre külön mennénk..úgy is már vége a turnénak és nem lesz rám nagyon szükségetek , így az lenne a legjobb ha én itt maradnák Budapesten , te pedig visszamennél Londonba...hidd el így legalább mind ketten tudnák egy kicsit gondolkodni..-ajánlottam fel az ötletet Zaynnek.
-Hát rendben.-sóhajtott egy nagyot. -De ígérd meg hogy ez nem lesz így sokáig!
-Ígérem Zayn!-öleltem meg.
-Rendben!-puszilt meg. -De akkor szerintem még ma el kéne mennem....és akkor megpróbálhatnánk..-mondta ki nehezen a szavakat.
*****
Lassan összeszedtük Zayn cuccait majd mindketten fájó szívvel váltunk el egymástól.
-Nagyon vigyázz magadra , és ígérd meg hogy nem cserélsz le!-szorított magához Zayn amilyen erősen csak tudott.
-Megígérem!-bújtam oda hozzá erősen , majd megcsókoltuk egymást és elment a reptérre. Ez mindkettőnknek jobb lesz. Így biztosan erősebb lesz a kapcsolatunk , vagyis remélem. Megpróbáltam magam összeszedni majd én is összepakoltam a cuccaim és elmentem a nagyimékhoz. Már rég láttam őket és legalább egy kis időt velük is el tudok tölteni...
Zayn szemszöge.*
A reptéren elég sok fan várt arra hogy csináljanak velem közös képet , és hogy kérjenek autógrammot. Mivel még fél órám volt a repülőre ezért odamentem , és mindenki remegő karokkal várt. Mikor végeztem a fanokkal már a repülő is arra várt hogy felszálljanak az utasok ezért felszálltam majd vártam hogy visszaérjek Londonba. Nagyon fog hiányozni Jasmin ,de igaza van. Meg kell próbálnunk mert így még erősebb lesz a kapcsolatunk. Remélem csak pár hétről van szó , mert nekem már most szörnyen hiányzik.
5 óra múlva visszaértem Londonba. Azt hittem , hogy soha nem fog leszállni a gép , de aztán Paul telefonált hogy repüljek át Liverpoolba mert ma ott koncertezünk. Remek. Repdeshetek minden felé..de már megszoktam. Visszaültem majd 2 órát utaztam míg Liverpoolba értem. Már eléggé kifárasztott az utazás de ahogy mondani szokják: A shownak folytatódnia kell. Beértem az arénába majd köszöntem a fiúknak.
-Hol van Jasmin?-kérdezte Louis mikor észrevette , hogy nincs velem.
-Mindketten úgy döntöttünk , hogy kell egy kis idő a kapcsolatunknak és így talán mág erősebb lesz , ezért ő maradt Budapesten én pedig visszajöttem Londonba. Vagyis inkább most Liverpoolba. De remélem nem fog sokáig tartani ez a szétvállás mert már nagyon hiányzik.
-Ahogy ismerem Jasmint neki is nagyon hiányzol már most de nem meri majd kimutatni!-mosolygott Louis.
-Igen , de jobb ha sietünk srácok a koncert 5 perc múlva kezdődik és már hallom ahogy a rajongók kiabálnak...jobban mondva ordítanak!-javította ki magát Harry , majd mindannyian a szímpadhoz mentünk...
Egy óra múlva a koncertnek vége lett.. Mentünk volna a srácokkal Pizzázni , ha Louis telefonja nem csörren meg...Mikor elmondta hogy mi történt már hívtam is Jasmint remegő kezekkel!
Nos először is , tudom hogy már kb. 1 hónapja nem volt rész de nem akarom a dolgokat részletezni... De most itt van és tudom hogy elég rövid lett de pont így terveztem. Mindenhogyan sietni fogok az új résszel és ezt köszönjétek Eminemnek.:3 Azt nem mondom el hogy miért de remélem majd rájöttök ;) Sietek az új résszel , addig is várom a kommentelőket és a feliratkozókat! REMÉLEM SOKAN LESZÜNK! :)
