Rendszeres olvasók

2013. november 26., kedd

18. Mindig van kiút.


Már az idegeim táncoltak a várakozás miatt. Vajon ki lehet az akit Louis ideívott? Remélem hogy nem Zayn lesz az , mert azzal most egyáltalán nem tudna rajtam segíteni....Negyed óra várakozás után csöngettek az ajtón Louis pedig már ment is az ajtóhoz. Hallottam hogy üdvözlik egymást majd újra Louis jött be.
-Nos Jasmine..üdvözöld nagy szeretettel az egyetlen és utánozhatatlan....Marshall Matherst!!!!-mondta majd belépett az ajtón Marshal , azaz Eminem. Mikor megláttam hogy ő az tátva maradt a szám. Régebben nagyon odavoltam érte , tiszteltem őt a múltja miatt , és azért mert nagyon tehetséges ember!
-Úristen..én nem is tudom hogy mit mondjak..-akadt el benne a szó.
-Louis felhívott és elmondta az égeszet , és most pár napot együtt fogunk tölteni és segíteni fogok!-mondta Marshal majd egy biztató mosolyt küldött felém , amin kicsit meglepődtem mert nem nagyon szokott mosolyogni..
-Hát akkor én most elmegyek , és Greget ma elviszem valahová úgyhogy nem kell majd elmenned érte Jasmin , jó szórakozást!-mondta majd kezet fogott Marshallal és már el is viharzott.
-Öhmm rendben..mi lenne ha elmennénk egyet a parkba sétálni?-kérdezte.
-Rendben!-mondtam majd már el is indultunk , majd elkezdett kérdezgetni.
-Louis már mesélt rólad pár dolgot , de szeretném ha te is mesélnél magadról.
-Rendben , és mivel kezdjem?
-Kezd az elejétől.
-Rendben. Szóval engem Jasmin Tomlinsonnak hívnak. Van egy kis öcsém Greg. Az életem nem valami fényes , apukám egy hónapja halt meg , anya pedig elhagyott minket. Pár hét alatt teljesen felfordult az életem. Nincs senki akire számítani tudok , csak Louisékra.-hajtottam le a fejem majd leültünk egy padra és Marshall is mesélni kezdett.
-Tudom milyen érzés Jasmin mikor elveszítjük a családtagjainkat. Én ezt 1 éves koromban éltam át , de még a mai napig tisztán emlékszem. Én nem olyan gyerek voltam aki az ajtóban áll , és fogja a kis táskáját. Csak ültem a tornácon reménykedve egy olyan apáért ami nekem sosem volt. Igaz a két dolog különbözik , mert engem elhagyott az apám , neked pedig maghalt , de amiről még meséltem nekem Louis az az hogy gyógyszereket szedsz , vagdosod magad és cigizel. Ez nem fog megoldani semmit. Nem fognak visszajönni a szüleid és nem lesz jobb az életed! Ezt csak azért csinálod mert azt érzed hogy olyankor minden rendben van , és jobban érzed magad de ne,. Így próbálod elterelni a gondolataid , vagy így próbálsz gondolkodni. Hidd el én is voltam így , drogoztam amit szégyenlek de fel tudtam állni és új életet kezdtem! Rendbe hoztam az életem és teljesen más ember lettem. Az élettől nem fogsz kapni másik lehetőséget , az élet nem nintendó játék , ezt jegyezd meg.-mikor Marshall elmondta nekem néhány percig csak némán ültem. Igaza van , az élet nem nintendó játék.
-Igazad van Marshall. Most kell felállnom és új életet kezdenem , ez nem mehet tovább.
Az egész napomat Marshallal töltöttem. Sokat mesélt a gyerekkoráról és a mostani életéről is, és én is meséltem még magamról , majd hazakísért és ő is elmenet mivel ma fellépése lesz. Sokat jelentett hogy egy olyan ember mint ő meghallgatott engem. És igaza van , most kell újra kezdenem mindent , bármennyire is fáj vannak olyan emberek akiknek sokat számítok és velem akarnak maradni.
-Na milyen volt?-ült le mellém Louis mosolyogva , majd én is elmosolyodtam.

-Nagyon jó volt hogy egy olyan ember mint ő meghallgatott engem nagyon jól esett , és azt hiszem érdemes volt eltöltenem vele ezt a napot! Köszönöm Louis.-öleltem meg , majd kijött hozzánk Greg is.
-Jasmin tényleg Eminemmel voltál?-kerekedtek ki a szemei.
-Igen , nagyon kedves ember! És azt mondta hogy szeretne téged megismerni!
-Tényleg?!
-Hát persze!-kezdett bele Louis. Nekem van is a holnapi koncertjére 3 jegy.-mutatta fel őket.
-De jó!-kezdett el mosolyogni. -És holnap megyünk?!
-Igen , de csak akkor ha most jó kisgyerek leszel és elmész aludni!-mondta Louis , mire Greg egyből elviharzott és már ment is a szobába.
-Remélem mostmár minden rendben lesz veled!-mondta Louis.
-Igen . és sajnálom , hogy ilyen mélyre süllyedtem , ígérem soha többé nem csinálok ilyent , új életet akarok kezdeni.
-Ennek nagyon örülök!-mosolyodott el majd szorosan átölelt. -És mi lesz Zaynnel?
-Nem tudom..vele is meg kell majd beszélnem a dolgokat. De majd holnap..most elég fáradt vagyok..
-Rendben , akkor én haza megyek , ha van valami nyugodtan hívj fel , és aludj jól!-mosolygott de látszott rajta hogy eléggé ideges.
-Nyugi Louis holnapra frissen fogsz látni nem lesz semmi baj , jó éjt!-küldtem felé egy biztató mosolyt majd ő is mosolyogni kezdett és elment.

Másnap reggel már 7 órakor fent voltam. Elég rosszul néztem ki. A szemeim pirosak voltak , a hajam meg ne is beszéljünk. Gyorsan megfürödtem , majd rendbe szedtem magam és mikor kijöttem a fürdőből már Greg is ébren volt. Megreggeliztünk , majd Niall kijelentette hogy átjön hozzánk megnézni hogy vagyunk.
-Jasmin , jó újra látni téged!-jött be az ajtón nagy mosollyal az arcán majd szorosan megölelt.
-Én is nagyon örülök neked Niall!-mosolyogtam , majd köszöntötte Greget is.
-Jöttök ma Eminem koncertre?-kérdezte.
-Igen Louissal megyünk.-mondtam.

-Ez remek! Mi is megyünk a fiúkkal! Meg Danielle is jön!
-Mi a fiúk közé Zayn is beletartozik?-kérdeztem félénken.
-Hááááááááááááát...igen..-húzta el a száját.
-Végül is engem nem zavar.-vontam vállat. -Kérsz valamit enni?-próbáltam elterelni a szót.
-Nem köszi már ettem!!-mosolygott.
-Ohh gondolhattam volna.-mosolyodtam el , Niall pedig nevetni kezdett.


Mikor Niall már haza ment Greggel készülni kezdtünk a koncertre és Danielle is csatlakozott hozzánk. Mikor végeztünk Louis és Eleanor eljöttek értünk majd indultunk is. Szerencsére a koncertjegyünk az első sorba szólt így mindent nagyon jól lehetett látni. Közben megérkeztek a többiek is , és megpillantottam Zayn is.. Már egy hónapja nem láttam és nagyon hiányzott. Jó volt újra látni őt , de közben féltem is , mivel ma akarok vele beszélni ha sikerül...
A koncert után elballagtunk a színpad háta mögé , hogy elköszönjünk Eminemtől. Greg és a fiúk csináltak vele egy közös képet , majd kértek autógrammot is majd után én is odamentem hozzá.
-Köszönöm Marshall hogy segítettél! Nagyon jól esett ,és ha nem jössz talán még mindig ott tartanák ahol ez előtt..Szóval nagyon köszönöm!-mosolyodtam el mire megölelt engem , én pedig visszaöleltem.
-Köszönöm hogy megláttad a helyes utat! Remélem nem ez az utolsó alkalom hogy összefutunk! -mondta majd mindketten elmosolyodtunk és csináltunk egy közös képet majd elbúcsúztunk egymástól. Megnéztem hogy sikeredett a kép , és eléggé meglepődtem. Eminem nem szokott a képein mosolyogni ,de most mégis mosolygott ami nekem nagyon jól esett!!!









2013. november 16., szombat

17. Már semmi sem segíthet..vagy mégis?!





-Igen?-szólt bele a telefonba , én pedig nem tudtam hogy kezdjem el.
-Jasmin én vagyok az Zayn..vissza kell jönnöd Londonba most!
-Mi? De hát megbeszéltük...-folytatni akarta de közbeszóltam.
-Nem erről van most szó! Azonnal gyere ide! KÉRLEK!-emeltem ki a 'kérlek' szót. -Nagyon fontos , de csak akkor mondhatom el ha idejössz!-tettem hozzá.
-Rendben máris indulok...-mondta lehangoltan majd leraktam a telefont.
-Úristen! Hogy történhetett ez?! Ha Jasmin megtudja nem tudom mi lesz. Teljesen össze fog törni.-ültem le.
-Mi mellette leszünk és támogatni fogjuk!-próbált minket megnyugtatni Niall. Ez a nap egyre rosszabb és rosszabb lesz. Először Jasminnal külön váltunk kis időre , most meg ez... Az anyukája lelépett és ott hagyta a beteg apukáját és a kisöccsét , az apukája pedig halálos beteg és már csak pár órái vannak!  Louis és Liam most száguldott el a tesójáért én és Niall pedig megyünk ki a reptérre , Harry pedig szintén a srácokkal ment. Istenem hogy fogom ezt elmondani szegény Jasminnak?


Jasmin szemszöge.*
Nem hiszem el mi lehet olyan fontos hogy újra mehetek vissza Londonba? Még egy órát sem tudtam a nagyiméknál lenni mert már egyből rohanhatok vissza Londonba... Remélem tényleg fontos neki mert ha nem nagyon megbánja.. Bár be kell hogy valljam alig váltunk el egymástól de már most szörnyen hiányzik úgyhogy egy kicsit örülök hogy visszamegyek Londonba.

A repülő végre megérkezett Londonba. Megfogtam a csomagjaim majd leszálltam a gépről. A tömegben egyből megpillantottam Zaynt és Niallt , akik engem kerestek a szemükkel. Legszívesebben odafutottam volna Zayn nyakába és soha nem engedtem volna el de inkább szép lassan odasétáltam hozzá. Mikor odaértem észrevettek Zayn pedig odajött hozzám majd szorosan átölelt és puszilgatni kezdett.
-Na mi van? Ennyire hiányoztam?-kérdeztem mosolyogva.
-Igen eléggé.-mosolygott vissza majd odamentem Niallhöz is majd üdvözöltük egymást. Valami nagyon furcsa volt...Zayn és Naill egyáltalán nem ilyen szokott lenni...Az arcuk teljesen fehér volt és szótlanok voltak. Már a kocsiban ültünk és Zayn meg Niall valamiben nagyon elkezdtek hangoskodni.
-Jasmin el kell mondanunk valamit.-fordult felém Niall majd Zayn is.
-Miről van szó?-kérdeztem és már kezdtem kicsit megijedni mikor a kórháznál álltunk meg.
-Louis pár órája kapta meg a hírt hogy......apukád kórházban van és...-motyogta Zayn és én pedig nem tudtam mit csináljak kipattantam a kocsiból majd mentem volna be de egy kéz erősen megragadta a csuklómat és a kocsihoz nyomott.
-Még nem mondtam el teljesen!-emelte fel a hangját , és eléggé ideges volt.
-AKKOR MOND MÁR!
-Apukád kórházban van! A srácok most mentek el az öcsédért!
-De hát anya vele van nem?-kezdtem még idegesebb lenni.
-Elment Jasmin!-mondta Zayn majd könnyek gyűltek szemeibe ahogy nekem is.
-Nem! Ez nem lehet!-ráztam meg a fejem majd berohantam a kórházba ahol megpillantottam a többieket.
-Hol van apa?!-rohantam oda hozzájuk.
-Bent van!-mutatott az ajtó felé Liam én pedig egyből berohantam hozzá. Ahogy észrevette hogy bent vagyok , a székre mutatott és kérte hogy üljek le. Én úgy tettem majd , vettem egy nagy levegőt.
-Nagyon sajnálom Jasmin hogy így kell véget érnie...nem akartam hogy azt hidd nem szeretlek! Te és az öcséd vagytok a mindenem! Ha már én nem látod hogyan fog felnőni legalább te látni fogod!-próbált rám mosolyogni nekem pedig a könnyeim úgy hullottak mint még soha.
-Apa ne mond ilyeneket! Te is látni fogod! Hidd el , nem most kell hogy vége legyen!-fogtam meg hideg kezeit apa pedig elmosolyodott.
-Az orvosok megmondták kicsim. Nincs visszaút. Ti örökre ott lesztek egymásnak ott van az öcséd , Louis , a barátod Zayn és a többiek. Ők mindig melletted lesznek , történjen bármi is! Hidd el segíteni fognak neked mindenben!-mondta nekem pedig a szívem szakadt meg. Az életem meg van átkozva. A végén mi lesz?! Mindenki el fog tűnni aki fontos számomra?
A szobában jó ideig bent voltam és ott feküdtem apa mellett. Egy óra múlva az orvos bejött , hogy fáradjak ki a kórteremből. Nehéz szívvel te meg kellett tennem. Mikor kiértem a fiúk , Danielle és Eleanor mind ott voltak. Mikor Zayn észrevette hogy kijöttem széttárta a karjait és szorosan magához húzott és éreztetni akarta velem hogy ő mindig itt lesz történjen bármi is , majd a többiek is csatlakoztak az öleléshez. Negyed óra múlva kijött az orvos is boldogtalan arccal. Mindenki csak állt és várta , hogy mit mond az orvos. Zayn hátulról ölelt át a kezeimet pedig erősen szorította.
-Nagyon  sajnálom , de a gépeket le kellett kapcsolnunk.-jelentette ki az orvos elfehéredett arccal mire én a padlón összerezzentem. Erős sírás tört ki belőlem , Zayn pedig nyugtatni próbált majd Louis is odajött hozzám , és megfogta a kezeimet.
-Jasmin kérlek ne hagyd el magad!-próbált nyugtatni könnyes szemekkel. -Az öcsédnek és nekünk is szükségünk van rád!-ölelt magához szorosan.

Mindennek vége. Az életem pokollá változott. Annyi rossz dolog történt már a családban , hogy épp ésszel nem lehet felfogni. Először Zayn exe megpróbált megöletni , aztán majdnem szétmentem Zaynnel , anya itt hagyott minket , apa pedig elment!! Elment örökre!!! Nem látja majd a fiát hogy fog felnőni és engem sem fog többé látni. Anya lelépett de már nem érdekel hogy hova. Elhagyott minket és ezt soha többé nem bocsájtom meg neki! A szemeim már pirosak voltak a sírástól és teljesen kimerült voltam. De nem érdekelt semmi , a régi életemet akarom!

Zayn szemszöge.*

Hazahoztam Greget és Jasmint. Épp Greget próbálom megnyugtatni és hogy aludni próbáljon. Nagyon sok mindent nem ért még. Csak 6 éves , apa nélkül kell felnőnie és ez szörnyű! Lassan de fáradalmasan sikerült végre elaltatni majd visszamentem Jasminhoz. Most nagy szüksége lehet rám és a többiekre. Louisék elmentek Jasmin többi cuccaiért , Harry még bent maradt Greggel hátha felébred , Liam és Niall pedig megpróbáltak összedobni valami kaját Danielle segítségével. Bementem a szobába Jasmin pedig ott ült és a falat bámulta a szemei pedig könnyesek voltak.
-Figyel Jasmin.-ültem le mellé , majd megfogtam kezeit. -Tudom hogy most nagyon nehéz neked , de rám és a fiúkra bármiben számíthatsz rendben?-nem szólt semmit csak bámulta tovább a falat. -Lemegyek megnézem a többieket.-mondtam majd egy puszit nyomtam a homlokára. Vártam egy kicsit hátha reagál valamit , de semmi. Gyorsan lementem a többiekhez , és már Louisék is visszaértek.
-Hogy van?-kérdezte Louis aggodalmasan.
-Nem szól hozzám. Csak nézi a falat.-mondtam szomorúan.
-Szerintem ez így lesz egy darabig , de mi itt leszünk neki!-mondta Harry egy biztató mosollyal.
-Köszönöm srácok , de nyugodtan menjetek most haza. Majd próbálok vele beszélni.
-Rendben Zayn de ha van valami hívj minket éjjel-nappal!-mondta Louis én pedig bólintottam , majd még felment unokahúgához , de hozzá sem szólt semmit , majd hazamentek mindannyian. Mielőtt bementem volna Jasminhoz rálestem Gregre hogy nincs e baj. Szerencsére nem volt , bár nagyon nyugtalanul aludt. Halkan becsuktam az ajtót majd visszamentem Jasminhoz , aki még mindig csak a falat bámulta.
-Jasmin nem kérsz valamit enni vagy inni?-ültem le mellé de újra nem szól semmit. -Figyelj ez igy nem lesz jó! Tudom , hogy nehéz , de össze kell szedned magad!-kezdtek nekem is könnyek gyűlni a szemembe. -Mi csak jót akarunk és azt szeretnénk hogy tudd mi mindig melletted leszünk.-álltam fel majd az ablak felé fordultam , és vártam, hogy végre mondjon valamit de semmi. Ez így nem lesz jó! -Kérlek Jasmin! Térj már magadhoz! Szükségem van rád , és nem csak nekem , de a srácoknak is és legfőképp az öcsédnek is!!-néztem rá , mire felállt az agyról és odasétált hozzám , majd egy ideig csak néztük egymást. -Kérlek Jasmin!-hajoltam hozzá közel , majd végigsimítottam kezén.

Jasmin szemszöge.*

Nem akartam senkivel sem beszélni. Nem akartam hogy tudják mennyire fáj. De az öcsém miatt muszáj lesz , nincs senkije rajtam kívül. Miatta meg kell próbálnom. Felálltam majd odasétáltam Zayn mellé , és csak néztük egymást jó darabig.
-Kérlek , ne taszíts el magadtól!-kért remegő hanggal és a könnyei is potyogni kezdtek. Fájt hogy ennyire szenved miattam is.
-Soha nem tudnálak eltaszítani magamtól.-súgtam fülébe , majd Zayn kicsit megnyugodva magához húzott és egy gyenge puszit nyomott nyakamra , és még erősebben ölelt. 
Egy hónappal később.*
1 hónap elteltével úgy döntöttem , végleg szakítok Zaynnel. Csak a baj volt , velem folyton kiabáltunk egymással , és még sorolhatnám...A tesómmal Greggel visszaköltöztünk a házamba. Próbálok vele minél több időt tölteni és éreztetni vele , hogy én mindig vele leszek. Bár ez nekem is mostanában egyre nehezebben megy , ahhoz képest hogy a fiúk mindenben próbálnak segíteni semmi sincs rendben. Jobban mondva az egészségemmel. Mióta apa meghalt és elhagytam Zaynt meg persze anya is elment , néha gyógyszereket szedek és a cigire is rászoktam. És ami a legrosszabb , hogy néha vagdosni is szoktam magam , mikor senki nem látja. Szerencsére nem tud róla senki de ez így van jól. Egy nap Greg épp iskolában volt , én pedig egyedül voltam itthon és újra vagdosni kezdtem magam a könnyeim pedig potyogni kezdtek. A családom elhagyott engem és már csak Greg meg Louisék maradtak nekem , Zaynt pedig már 1 hete nem láttam , de jobb is így. Gondolataimat egy ajtónyitódás szakította félbe. Könnyes szemmel felnéztem hogy ki lehet az. Louis volt. Mikor meglátta hogy mit művelek magammal azonnal kikapta a kezemből a pengét és eldobta jó messzire a szemei pedig könnyesek lettek.
-Te normális vagy?!-emelte fel a hangját.
-Engem mindenki elhagyott Louis...már csak Greg és te maradtál a fiúkkal. Vagyis Zaynt kivéve őt is jól elüldöztem magamtól!-töröltem le könnyeim.
-Ne mondj ilyeneket , Zayn vissza fog jönni hozzád! De amit művelsz az nem jó! El kell hogy vigyelek egy orvoshoz.
-Nem! Ezt felejtsd el! Én NEM FOGOK ORVOSHOZ MENNI!-emeltem ki az utolsó mondatom.
-Rendben! Ha nem jössz orvoshoz akkor hívok valakit!-mondta majd felállt és tárcsázott egy számot , majd pár perc múlva le is rakta.
-Kit hívtál?
-Majd nemsokára meglátod. Most néhány napot együtt fogtok eltölteni!-mondta majd elrakta a telefonját , én pedig kíváncsian vártam , hogy kit hívhatott Louis.

Nos ez lenne az új rész. Tudom hogy elég szomorú lett , de így terveztem el. Sietni fogok az új résszel! Vajon ki lehet az az "idegen" akit Louis hívott segítségül? ;)... Nemsokára kiderül , addig is lehet találgatni! :D Várom a komikat és a feliratkozókat :3.

2013. október 31., csütörtök

16. Mindkettőnknek jobb lesz így.


Miután visszaértünk a Hotelhez , mentem volna fürödni de ezt két kéz megakadályozta. Zayn a kezeit erősen körém fonta majd a nyakamat kezdte el puszilgatni. Bűntudatot éreztem azért mert még mindig nem mondtam el neki egy nagyon fontos dolgot amit már rég el kellett volna. Ezért hát erőt vettem magamon , majd egy nagyot sóhajtottam és szembe fordultam vele.

-Valami baj van?-kérdezte meglepődve.
-Nem dehogy is , csak..el kell mondanom neked valamit!-sóhajtottam megint egyet majd leültünk az ágyra Zayn pedig megfogta a kezem én pedig belekezdtem.
-Arról lenne szó...-itt  megálltam egy percre majd újra folytattam. -Én nem mondtam el neked mindent , és nem mertem mert félek , és még mindig félek hogy ezek után megváltozna rólam a véleményed..-nyeltem egy nagyot.
-Miről van szó Jasmin?-simított végig az arcomon.
-Hát....tudnod kell , hogy én..félig meddig...magyar származású vagyok...-mondtam ki nehézkesen a mondatot mire Zayn szemei kikerekedtek.
-Öhmm...szerinted még nem vettem észre?-mosolyodott el aranyosan , én pedig egy kicsit megnyugodtam.
-Ezt hogy érted?!-kezdtem én is kicsit mosolyogni.
-Talán úgy hogy már egy ideje észrevettem a szavaidban hogy valami nem stimmel!-mosolygott majd én is mosolyogni kezdtem. -De ígérd meg nekem hogy többet nem titkolózol előttem...És én sem fogok!-nézett rám aranyosan.
-Megígérem Zayn remélem nem haragszol!-néztem rá , majd egy gyenge puszit nyomtam ajkaira , ő pedig az ölébe ültetett.
-Azt hiszem ezek után nem fogok tudni haragudni rád!-puszilt meg. -Mi lenne ha elmennénk ketten zuhanyozni?-suttogta fülembe és pedig bólogatni kezdtem majd bevitt a fürdőbe...
                                                            ****
Zayn az ágyba feküdt és aranyosan aludt én pedig kettőnkről gondolkodtam. Mostanában nem érzem valami szorosnak a kapcsolatunkat. Régen egészen más volt vele összebújni , vagy együtt lenni , akkor minden egyes érintésénél kirázott a hideg , és ez nála is így volt. Most már nincs meg kettőnk között az az összhang ami eddig volt sajnos , és így az lenne a legjobb mindkettőnknek ha egy időre én itt maradnák Budapesten ő pedig visszamenne Londonba. Ez mindkettőnknek jobb lenne úgy érzem és lehet hogy így még közelebb kerülnénk egymáshoz...
-Min gondolkodsz annyira?-keltett ki egy hang a gondolataimból és az a hang Zayn hangja volt. Azt hiszem itt az idő elmondani neki.
-Zayn figyel. Én azt érzem mostanában hogy nem is tudom...már nem vagyunk úgy oda egymásért mint régebben...nem így van?-tettem fel a kérdést kicsit idegesen.
-Az az igazság hogy sajnos én is ezt érzem..-húzta el a száját. -De miért kérdezed ezt?
-Hát igazából szerintem az mindenkinek jobb lenne ha egy időre külön mennénk..úgy is már vége a turnénak és nem lesz rám nagyon szükségetek , így az lenne a legjobb ha én itt maradnák Budapesten , te pedig visszamennél Londonba...hidd el így legalább mind ketten tudnák egy kicsit gondolkodni..-ajánlottam fel az ötletet Zaynnek.
-Hát rendben.-sóhajtott egy nagyot. -De ígérd meg hogy ez nem lesz így sokáig!
-Ígérem Zayn!-öleltem meg.
-Rendben!-puszilt meg. -De akkor szerintem még ma el kéne mennem....és akkor megpróbálhatnánk..-mondta ki nehezen a szavakat.
                                                              *****
Lassan összeszedtük Zayn cuccait majd mindketten fájó szívvel váltunk el egymástól. 
-Nagyon vigyázz magadra , és ígérd meg hogy nem cserélsz le!-szorított magához Zayn amilyen erősen csak tudott.
-Megígérem!-bújtam oda hozzá erősen , majd megcsókoltuk egymást és elment a reptérre. Ez mindkettőnknek jobb lesz. Így biztosan erősebb lesz a kapcsolatunk , vagyis remélem. Megpróbáltam magam összeszedni majd én is összepakoltam a cuccaim és elmentem a nagyimékhoz. Már rég láttam őket és legalább egy kis időt velük is el tudok tölteni...

Zayn szemszöge.*
A reptéren elég sok fan várt arra hogy csináljanak velem közös képet , és hogy kérjenek autógrammot. Mivel még fél órám volt a repülőre ezért odamentem , és mindenki remegő karokkal várt. Mikor végeztem a fanokkal már a repülő is arra várt hogy felszálljanak az utasok ezért felszálltam majd vártam hogy visszaérjek Londonba. Nagyon fog hiányozni Jasmin ,de igaza van. Meg kell próbálnunk mert így még erősebb lesz a kapcsolatunk. Remélem csak pár hétről van szó , mert nekem már most szörnyen hiányzik. 
5 óra múlva visszaértem Londonba. Azt hittem , hogy soha nem fog leszállni a gép , de aztán Paul telefonált hogy repüljek át Liverpoolba mert ma ott koncertezünk. Remek. Repdeshetek minden felé..de már megszoktam. Visszaültem majd 2 órát utaztam míg Liverpoolba értem. Már eléggé kifárasztott az utazás de ahogy mondani szokják: A shownak folytatódnia kell. Beértem az arénába majd köszöntem a fiúknak.
-Hol van Jasmin?-kérdezte Louis mikor észrevette , hogy nincs velem.
-Mindketten úgy döntöttünk , hogy kell egy kis idő a kapcsolatunknak és így talán mág erősebb lesz , ezért ő maradt Budapesten én pedig visszajöttem Londonba. Vagyis inkább most Liverpoolba. De remélem nem fog sokáig tartani ez a szétvállás mert már nagyon hiányzik.
-Ahogy ismerem Jasmint neki is nagyon hiányzol már most de nem meri majd kimutatni!-mosolygott Louis. 
-Igen , de jobb ha sietünk srácok a koncert 5 perc múlva kezdődik és már hallom ahogy a rajongók kiabálnak...jobban mondva ordítanak!-javította ki magát Harry , majd mindannyian a szímpadhoz mentünk...
Egy óra múlva a koncertnek vége lett.. Mentünk volna a srácokkal Pizzázni , ha Louis telefonja nem csörren meg...Mikor elmondta hogy mi történt már hívtam is Jasmint remegő kezekkel!



Nos először is , tudom hogy már kb. 1 hónapja nem volt rész de nem akarom a dolgokat részletezni... De most itt van és tudom hogy elég rövid lett de pont így terveztem. Mindenhogyan sietni fogok az új résszel és ezt köszönjétek Eminemnek.:3 Azt nem mondom el hogy miért de remélem majd rájöttök ;) Sietek az új résszel , addig is várom a kommentelőket és a feliratkozókat! REMÉLEM SOKAN LESZÜNK! :)

2013. szeptember 9., hétfő

15. Budapest...




Mikor megláttam hogy anyáék állnak a nappaliba azonnal lerohantam és dühösen néztem féléjük. Mégis minek jöttek ide?! Nem ártottak már eleget?!
-Ti meg mit kerestek itt?-kezdtem el felemelni a hangom.
-Mi hallottuk mi történt és azonnal idejöttünk hozzád!-mondta anyám könnyes szemmel és meg akart ölelni de én eltoltam magamtól.
-Hogy képzeltétek?! Idejöttök és azt hiszitek mindent rendbe hozhattok?-emeltem fel a hangom és éreztem hogy Zayn megfogja a vállam.
-Mi nagyon szeretünk téged Jasmin! Kérlek bocsáss meg!-mondta anyám konnyes szemmel de én csak megráztam a fejem.
-Talán egy nap majd meg tudok nektek bocsájtani de most nem!-gördült le egy könnycsepp a szememen. -És most kérlek menjetek el!-mutattam nehezen az ajtó felé.
-Mi tényleg nagyon sajnáljuk... Remélem megbocsájtasz nekünk egyszer , és ne feledd mi midig itt leszünk!-mondták majd kimentek az ajtón. Ezt nem hiszem el , néhány nappal ezelőtt még azt mondták hogy menjek el otthónról és hagyjam őket békén most meg bocsánatot akarnak kérni. Nem. Én nem vagyok ilyen aki hamar meg tud bocsátani. Nekem idő kell hogy feldolgozhassam ezt az egészet!
-Sajnálom Jasmin!-jött oda hozzám Zayn és szorosan átölelt.
-Ugyan nem kell sajnálnod...Örülök hogy te itt vagy nekem!pusziltam meg.
-De ugye nem fogsz rájuk örökké haragudni?
-Azt nem hiszem. Egy nap biztoa meg tudok nekik bocsájtani de az a nap nem most lesz.
-Rendben , én melletted állok!-mosolygott majd én is elmosolyodtam.
-Istenem , olyan jó lenne legalább egy napra elmenni valahová ahol ketten kikapcsolódunk....-ültem le  a kanapéra Zayn pedig mellém ült.
-Hát...ez megoldható!-mosolyodott el , én pedig kérdően néztem rá.
-Ezt hogy érted Zayn?-néztem rá kérdően.
-Én benne vagyok! Elmehetnénk végre ketten valahová!
-Komolyan?!-mosolyodtam el Zayn pedig aranyosan bólintott egyet én pedig az ölébe 'ugrottam' majd megcsókoltam.
-Hmm ha tudom  hogy ennyire őrülsz előbb kitalálom!-kacsintott.
-És hova gondoltad hogy megyünk?-kérdeztem kíváncsian.
-Mit szólnál mondjuk Budapesthez? Még sosem voltam ott és úgy hallottam szép hely.-mikor Zayn kimondta kihagyott a szívem egy ütemet , ugyanis van egy dolog amit nem tud rólam. Anyukám féleg angol félig magyar származású és mikor apával megismerkedett akkor költöztünk Los Angelesbe. És Zaynnek még nem mondtam el hogy én félig magyar vagyok ugyan is mi van akkor ha már nem kellek neki?! Úgy értem mi van ha nem fogadja el?! De egy biztos: Minél hamarabb el kell mondanom neki!
-Hahó Jasmin! Itt vagy?
-Ja persze csak...
-Csak?-húzta fel a szemöldökét.
-Csak elgondolkodtam. Biztos hogy neked jó lesz Budapest?
-Persze! Ha neked is jó akkor nekem is!
-Oké nekem is jó!-próbáltam mosolyogni.
-Rendben akkor én elmegyek megveszem a jegyeket és holnap indulhatunk is!-mosolygott.
-Rendben , én itthon várlak!
-Oké sietek!-nyomott egy puszit a számra , majd még összeszedte a cuccai és elindult jegyet venni én pedig addig gyorsan felhívtam Samantát.
-Igen?-szólt bele néhány másodperc múlva.
-Szia Samanta! Én vagyok! Van egy nagyon fontos dolog amit meg szeretnék beszélni veled ráérsz?
-Persze mondjad!
-Szóval az van hogy Zayn és én nyaralni megyünk és ő Budapestre akar menni nyaralani , és tudod jól hogy én félig magyar vagyok és Zaynnek még nem mertem elmondani , mi van ha akkor már nem akar velem lenni?!
-Na jó figyelj! Te teljesen hülye vagy! Már bocsi de szerinted ilyen kis apró dolog miatt azt hiszed hogy nem lesz veled együtt? Ugyan már ez butaság. De viszont az lesz a legjobb ha minél hamarabb elmondod neki nehogy Louistól vagy valaki mástól tudja meg!
-Igen igazad van , az lesz a legjobb ha minél hamarabb elmondom neki! Köszönöm hogy meghallgattál!
-Én mindig itt leszek neked!-kezdett el nevetni majd én is. -De most leteszem mert mindjárt itt van Harry szia sok sikert és jó nyaralást!
-Rendben , köszi szia!-elköszöntünk egymástól majd leraktam a telefont. Talán tényleg igaza van Samantának. Egy ilyen kis apró dolog miatt nem hiszem hogy Zayn elítélne vagy valami ilyesmi... Már csak azért imádkozom hogy ne találkozzunk a nagyimékkal ők ugyanis Budapesten élnek akiket már kb. egy éve nem láttam. Bár jó lenne látni őket de jobb ha én mondom el előbb neki mintha találkozna a nagyiékkal és ők mondanák el neki. Miközben törtem az agyam két kéz a derekamra simult. Először egy kicsit megijedtem de aztán hamar rájöttem hogy Zayn az.
-Megvettem a jegyeket!-a hangjából hallottam hogy boldog nekem pedig a szív apró darabokra tört. Annyira várja már ezt az utazást és lehet hogy én hülye meg mindent elrontok ezzel a hülyeséggel.
-Mi lenne ha elmennénk együtt fürödni?!-suttogta fülembe én pedig tiszta libabőr lettem , de nem tudtam ellenkezni ezért magával húzott egészen a fürdőig.
                                           ****

Másnap reggel korán keltünk hogy el tudjuk érni a repülőgépet. Gyorsan felöltöztünk majd egy taxival a reptért felé vettük az irányt.
                                          ****
Felszállt a repülőgép majd mi pedig elfoglaltuk a helyünket.
-Izgulsz?-kérdeztem Zayn pedig összekulcsolta a kezeinket.
-Nem nagyon.-mosolygott. -És te?
-Én sem!-mosolyogtam vissza.



Négy óra múlva megérkeztünk majd a csomagjainkkal együtt egyenesen egy szállodába mentünk. Miközben sétáltunk néhány rajongó megállította Zaynt hogy adjon neki autógrammot vagy közös képet.
Mikor elmentünk a rajongóktól a szállodába mentünk majd kipakoltuk a cuccainkat. Persze amilyen szerencsém van egy olyan szállodát választott Zayn amitől nem messze laknak a nagyimék. Na de mindegy. Remélem csak az után szúrnak ki minket ha már elmondtam Zaynnek.
-Elfáradtál?-jött oda hozzám majd átkarolt. 
-Furcsa de nem...És te?
-Én sem annyira...
-Akkor benne lennél ha elmennénk valahová?-mosolygott mint egy óvodás.
-Rendben!-mosolyogtam rá. -Mi lenne ha elmennénk a citadellára?-kérdeztem majd a végén kapcsoltam hogy mit mondtam!
-Te honnan tudod hogy van itt olyan hely?-nézett rám furán.
-Hát olvastam interneten.-vágtam rá hamar.
-Értem! Akkor mehetünk?
-Persze!-mosolyogtam majd megfogtam a táskám és elindultunk a citadella felé..



Na sziasztok! :D Ez lenne az új rész... Tudom hogy nem lett valami jó és hogy nagyon rövid de csak ennyire volt időm..:// Mivel itt a suli szerintem csak szombaton vagy vasárnap lesz új rész vagy esetleg pénteken de addig is várom a komikat! :) Ja és még valami! Ki fogok rakni egy szavazást ami Limról fog szólni , amiben szavaznotok kell hogy Liam Sophiával vagy Danielleval legyen újra együtt! Nagyon fontos lenne a szavazás ugyanis ha szavaztok úgy fogom megírni a történetet! xx

2013. augusztus 30., péntek

14. Soha többé ne hagyj el!



Jasmin szemszöge.
Két napja még mindig ugyanabban a sötét pincében vagyok elzárva. Amit Dominic tesz velem az szörnyű! A gyógyszereitől néha véreset köhögök és nagyon félek hogy a végén valami komoly bajom lesz. Valamit ki kell találnom hogy elengedjen. Tudom hogy ő soha nem tenne ilyent , ő mindig egy aranyos fiú volt , most meg hogy ez a Gina rávette erre a hülyeségre egészen megváltozott. Talán megzsarolhatta? Kinézném abból a lányból. De most azt kell kitalálnom hogy hogyan tudom elérni hogy elengedjen.
-Dominic megzsarolt téged Gina?-kérdeztem egy kicsit félénken. Azt hittem hogy bonkó lesz és azt mondta maradjak csendbe de tévedtem.
-Igen , megzsarolt! Azt mondta ha nem teszem meg engem és a családomat tönkre tesz. Én nem akartam ezt tenni! Soha nem szerettem volna ártani neked , de ha nem teszem meg akkor a családomat is bántani fogja!-gördült le egy könnycsepp a szemén amit hamar letörölt.
-Én nagyon sajnálom , de ha most kérlek enged el , és ígérem téged nem köplek be ha a rendőrség megtudna. Kérlek!
-Ez nem jó ötlet! Bármikor idejöhet!
-De így te is új életet kezdhetnél , és Gina pedig megkapná a büntetését. Kérlek Dominic!-folyt végig egy könnycsepp az arcomon ő pedig a hátam mögé jött és eloldozta a kötelet a karomon és pedig szorosan megöleltem.
-De most sietnünk kell!
-Rendben. Van nálad kulcs?
-Nincs de majd megoldjuk valahogy gyere!-fogta meg a kezem majd az ajtóhoz mentünk és próbálta valahogy kitörni de nem sikerült.

Zayn szemszöge.
Miközben a pinceajtónál álltunk és próbáltuk kinyitni az ajtót hallottuk hogy valaki a másik oldalról is próbálja kinyitni.
-Jasmin te vagy az?-csillantak fel Louis szemei.
-Igen mi vagyunk!
-Oké mindenki álljon félre megpróbálom kitörni!-mondta James , mi pedig úgy tettünk majd egy erős mozdulattal sikerült neki. Megláttam Jasmint és egyből öleltem volna meg de Louis megelőzött.

Jasmin szemszöge.
Mikor James kitörte az ajtót Louis odarohant hozzám és megölelt.
-MIÉRT NEM SZÓLTÁL NEKEM?!!-hallottam a hangján hogy sír és én is sírni kezdtem.
-Annyira sajnálom Louis!!-öleltem meg szorosabban. 

-Nincs semmi baj már itt vagy!
-Jasmin annyira örülök hogy nem esett bajod!-jött oda hozzám Liam majd ő is megölelt majd a többi fiú is kivéve Zayn. Ő csak ott állt megmerevedve és engem nézett , de később Dominicra nézett , és a szemei tele voltak gyűlölettel.
-Te tetted ezt vele!-indult volna meg felé teljes erőből de én elé álltam.
-Nem Zayn! Ő segített nekem! Ha ő nincs még mindig odabent lenék!-emeltem fel a hangom ő pedig nem szólt semmit csak átölelt. 

-Sajnálom!-suttogta és még mindig szorosan ölelt.
-Inkább hagyjuk...-gördült le egy könnycsepp az arcomon , de hogy Zayn ne lássa inkább odamentem Jameshez.
-Köszönöm James!-öleltem meg.
-Nincs mit megköszönnöd örülök hogy nem esett semmi bajod!...-És te pedig: köszönöm hogy segítettél Jasminnak!-ment oda Dominichoz James.
-Sajnálom , tudom hogy én is benne voltam de soha nem tudnék neki ártani!
-Tudom elég jól ismerlek!-mosolygott rá James majd Dominic is elmosolyodott , és közben Gina is megérkezett.
-Itt meg mi folyik? Te hogy jöttél ki onnan?-mutatott rám idegesen.
-Én segítettem neki!-lépett oda hozzám Dominic.
-Ez most az jelenti....-folytatni akarta de James nem hagyta.
-Ez azt jelenti hogy itt vannak a rendőrök!-mutatott James a rendőrök felé őt pedig elvitték , majd feltettek nekem is pár kérdést és a többieknek is majd elmentek.
-Ez azt jelenti hogy...-kezdett bele Dominic.
-Te segítettél nekem , és ezt máshogy nem tudtam volna meghálálni!-mosolyogta Dominic pedig megölelt majd adott egy puszit az arcomra , amit úgy láttam Zayn nem nézett jó szemmel...
-Nos , akkor mindenki boldog! Mi lenne ha terveznénk egy nagy összejövetelt valamelyik napra?-kérdezte Harry.
-Ez jó ötlet!-mosolyogtam.
                                                                   *****
Még elbeszélgettünk egy jó órát és mindenki hazament. Még egyszer megköszöntem a 'csapatnak' hogy segítettek majd hazamentem. Dominic is velem jött ugyanis hotelbe ment volna de mondtam neki hogy nyugodtan itt maradat. Mikor ettünk és megfürödtünk beszélgetni kezdtünk.
-Jasmin , szereted még Zaynt?-tette fel a kérdést amin egy kicsit meglepődtem.
-Nem tudom...
-Jaj ne mond már , láttam hogy öleltétek meg egymást!-mosolygott.
-Az csak egy ölelés volt...már tovább tudnák lépni!-mondtam de egyáltalán nem így gondoltam.
-Igen?!-húzta fel a szemöldökét. Eléggé idegesített már hogy azt gondolja nem tudnák továbblépni ezért hirtelen megcsókoltam. Egy kicsit meglepődtem amit tettem , majd pár perc múlva eltolta magát tőlem.
-A szád hazudhat de a szemeid nem! Szerintem beszél vele amíg nem késő.
-Azt akarod mondani hogy menjek oda hozzá most?!-húztam fel a szemöldököm.
-Hidd el megéri!-mosolygott.
-Talán igazad van. Majd jövök!-mondtam majd kirohantam az ajtón egészen Zayn hazáig. Mikor odaértem csengetés nélkül bementem. Épp a nappalaiban volt és tv-t nézett.
-Zayn beszélnünk kell!
-Ilyenkor?-nézett az órára. -Már tíz óra van.
-Tudom de ezzel nem várhattam.-ültem le mellé.
-Rendben mondjad!-kapcsolta ki a tv-t.
-Én tudom hogy azt mondtad nem akarsz velem együtt lenni de...-folytatni akartam de Zayn megállított.
-Azóta milliószor megbántam már! Mikor elmentél a cuccaiddal együtt aznap lelkiismeret furdalásom volt. Én voltam a hibás , mikor eltűntél Harry és Niall volt az aki azt mondta áljak fel és keresselek tovább. Nagyon fájt mikor eltűntél , úgy éreztem akkor mintha a szívem eltűnt volna. Nagyon hiányoztál!-nézett a szemembe én pedig nem tudtam mit mondani. Úgy éreztem nem kellet volna eljönnöm.

-Én...azt hiszem..jobb ha elmegyek!-felálltam a kanapéról majd egyenesen az esőben elkezdtem hazafele menni. Miközben futottam éreztem hogy hirtelen valaki utánam fut és elkapja a kezem majd szembe fordít magával. Zayn volt az.
-Egyszer már elengedtelek. Még egyszer nem foglak!-rázta meg a fejét majd a hajamat a fülem mögé tűrte és megcsókolt. 


-Szeretlek! És soha többé nem akarlak elhagyni!-suttogta majd közel húzott magához én pedig teljesen remegtem az érintése miatt.
-Ígérd meg nekem hogy soha többé nem hagysz el!
-Megígérem!-felkapott az ölébe majd felvitt az emeletre és a falnak nyomott majd újra megcsókolt.
-Zayn!-szóltam rá halkan.
-Igen?-simított végig az arcomon én pedig megfogtam a  kezét.
-Akarlak...-suttogtam , és ereztem hogy az égész testem remegni kezd.
-Biztos hogy ezt akarod?-simított végig az arcomon , én pedig bólintottam majd megcsókolt és az ágy felé vezetett....
                                                              *****
Reggel  Zayn karjaiban ébredtem majd elmosolyodtam. Azt hittem egy álom , de úgy látszik hogy nem. Felé fordultam majd láttam hogy már ő is fent van és mosolyog.
-Jó reggelt Zayn!-mosolyogtam.
-Neked is!-puszilt meg. -Megbántad?-tűrte el a hajam oldalra én pedig csak mosolyogni kezdtem.
-Egyáltalán nem!-mondtam majd felálltam és mentem felöltözni.
-Te meg hová mész?-kérdezte Zayn.
-Fel kéne öltözni.-mondtam.
-Tudod , még így maradhatnál!-mutatott végig rajtam én pedig elpirultam egy kicsit , majd az ölébe ültem és megcsókoltam.
A csókunk egyre vadabbá vált , majd hirtelen hallottuk hogy valaki csenget.
-A francba! Ki lehet?!-Zayn.
-Nem tudom.
-Mindjárt jövök!-nyomott egy puszit a számra majd felöltözött , és én is utána mentem. Mikor megláttam , hogy kik állnak a nappaliban azonnal felkaptam a vizet. 




Ez lenne az új rész!  Komizzatok és iratkozzatok fel! A suli miatt még nem tudom mikor lesz új rész! :((( xx

2013. augusztus 29., csütörtök

13. Minden a feje tetejére állt.



A szívem a torkomban dobogott és nem tudtam elhinni hogy itt áll! Mégis mit akar tőlem?!
-Dominic te meg mit keresel itt?
-Hozzád jöttem!
-És mégis mit akarsz tőlem? Honnan tudtad hogy itt vagyok?-kérdeztem idegesen.
-Gondolom mond neked valamit az a név hogy Gina. Ő mondta el hogy hol vagy.-mosolygott ördögien.
-De miért? És te honnan ismered?-lepődtem meg.
-Emlékszél? Azt mondta hogy pokollá fogja tenni az életed!-mosolygott még jobban.
-Mit akarsz tőlem?!
-Majd időben megtudod! De figyelmeztetlek! Ha el tűnsz nagyon nagy baj lesz belőle és úgyis megfoglak találni! És ne merj senkinek sem szólni mert nagyon megbánod!-suttogtam majd elsétált én pedig teljesen megrémültem majd bezárkóztam a szobámba. Dominic megtalált!  Régen együtt voltunk de aztán a kapcsolatunknak én vetettem véget mivel csak 'arra' kellettem neki. De mégis Gina honnan tudhat róla?! Valamit tennem kell , ki tudja mikre képes ha nem teszem azt amit mond. Szólnom kell valakinek akit már elég regóta ismerek és jó barát. Most nem lehet Louis mivel akkor a többi srácot is beavatná. Valaki más kell. Akiben mindig megbíztam... Már megvan! James! Ha valami baj volt ő mindig jött és segített. Kiskoromban ő volt a dadám és többet jelent nekem egy dadánál. Most rá van szükségem. Bár igaz hogy ő is Los Angelesbe lakik de mindig azt mondta ha szükségem lesz rá hívjam fel és indul. Most ezt tettem. Tárcsáztam a számát. Kicsöngött és egyből felvette.
-Igen?-szólt bele.
-Szia James! Jasmin vagyok , Jasim Tomlinson!
-Jasmin? De rég hallottam már rólad! Mi újság?
-Nos , emlékszel mikor azt mondtad hogy ha van valami baj felhívhatlak?!
-Persze hogy emlékszem , de mi a gond?
-Kérlek segíts nekem! A volt barátom megfenyegetett és szükségem van valakire aki segít. Kérlek!
-Azonnal indulok!-vágta rá. -Hol vagy most?
-Louisnál de van elég pénzem ezért úgy döntöttem hogy délután már kibérelek egy kisebb házat. Majd felhívlak és megmondom a címet.
-Rendben , már pakolok és indulok is!
-Köszönöm! Nagyon sokat jelent!
-Nincs mit megköszönni!-mondta majd lerakta a telefont. James úton van ami jó , ás ő az aki Louis mellet mindig mellettem áll bárhogy is döntök. Már csak meg kell beszélnem Louissal , hogy elköltözöm!

                               ****

Délután hazaért Louis is. Nehéz rábeszélés után beleegyezett , majd segített átköltözni.
-Biztos hogy ezt akarod?-kérdezte meggyőződés képpen.
-Igen Louis! Hidd el el leszek!-próbáltam mosolyogni.
-Rendben!-ölelt meg. -Vigyázz magadra!-rakta fel az ujját.
-Vigyázni fogok!
-Rendben! Akkor most elmegyek ha szükséged van még valamire nyugodtan hívj!-mosolygott.
-Rendben Louis! Köszönöm!-öleltem meg , majd elköszöntünk egymástól és hazament én pedig elpakoltam a cuccaim.


Már öt óra volt és hallottam hogy csengettek ezért odafutottam az ajtóhoz , és kinyitottam. Megjött James!
-James úgy örülök hogy eljöttél!-öleltem meg.
-Tudod hogy ha hívsz én máris jövök!-mosolygott.
-Köszönöm!-mosolyogtam vissza.
-És miről lenne szó?-jött beljebb. -A telefonba nem nagyon értettem amit mondtál.
-Hát az a helyzet , hogy a volt barátom Dominic megfenyegetett ha nem fogom azt tenni amit ő mond akkor nagyon megbánom.
-Soha nem bírtam azt a srácot. Ígérem segíteni fogok!-mondta majd egy biztató mosolyt küldött felém.
-Köszönöm!-mosolyogtam.
-És mi helyzet veled?
-Megmondom őszintén az életem rendesen felfordult. Anyáék tudod hogy milyenek...és azt mondták hogy menjek és éljem az életem őket meg felejtsem el...aztán Zayn közölte velem hogy szakít mert nincs időnk egymásra.-gördült le egy könnycsepp a szememen de hamar letöröltem.
-Sajnálom. De ígérem majd mindent rendben hozunk! Segíteni fogok!
-Rendben!-mosolyogtam.
-És Louissal mi van?
-Eleanorral nagyon boldogok , és a bandával sok sikert elérnek!
-Ennek nagyon örülök!
-És mi a helyzet veled?
-Én jól elvagyok , minden olyan mint mikor eljöttél tőlem.
-Értem.

Zayn szemszöge.
Nem tehettem  mást. Muszáj volt szakítanom vele. Nekem ez így nem fog menni. Tudom hogy most gyűlöl engem de nem tehettem mást. Így mindkettőnknek jobb lesz , bár szörnyen hiányzik hogy nincs itt , nem érzem az illatát , nem ölel meg! De el kell fogadnom! És tudom hogy eléggé bunkó voltam vele de mindkettőnknek jobb lesz így. Remélem.

Dominic szemszöge.
Egy hónap telt el hogy visszajöttem Angliába. Már van egy ötletem hogy hogyan fogom Ginával együtt megkeseríteni Zayn és Jasmin életét. Ma  kezdődik újra a turnéjuk , de Jasmin nem fog elmenni. A tervem a következő. Mikor James nem lesz vele magammal hozom és így Zayn is össze fog törni , ugyanis még mindig szereti Jasmint. Igen , ez nagyszerű terv lesz! Jasmint addig fogom kínozni amig meg nem adja magát és a végén könyörögni fog nekem! Zayn pedig ha megtudja teljesen összefog törni.


Louis szemszöge.
Már mindenki a helyszínen volt kivéve Jasmin. Hol lehet? Már itt kéne hogy legyen , soha nem szokott késni! Miközben vártuk hogy jöjjön Jamest pillantottam meg aki épp felénk jött.
-James?-kérdeztem meglepődve.
-Srácok! Segítenetek kell! Jasmin eltűnt!
-Mi?! Mi az hogy eltűnt?-lepődtem meg és eléggé ideges voltam.
-Dominic áll a rejtélyek mögött! Megfenyegette Jasmint!
-Hogy micsoda?! Meg kell találnunk!
-Segítenetek kell!-mondta James én pedig a fiúk felé fordultam akiket szintén nagy sokk ért.
-Srácok kérlek!
-Persze de a turnét le kell mondanunk!-mondta Harry.
-Srácok én elintézem ti most menjetek!-mondta Lou mi pedig úgy is tettünk.
-De miért nem szól nekem James? Mégis csak az unokabátyja vagyok!
-Ezt most hosszú lenne elmesélni , de azt hiszem az lesz a legjobb ha két csapatot alkotunk és elkezdjük keresni Jasmint!-mondta James.
-Rendben!
-Oké akkor velem jön Louis , és Liam , ti pedig hárman mentek!-mutatott a másik három srácra.
-Rendben , és hol találkozzunk?-kérdezte Harry.
-Este mindenki menjen mondjuk Louis házához és reméljük akkor már Jasmin is velünk lesz.

Zayn szemszöge.
Elindultunk Harryvel és Niallel keresni Jasmint. Nagyon féltem , vajon mi lehet vele? Remélem nem fog történni vele semmi.
-Hol keressük először Zayn?-kérdezte Nisll , de nekem sem volt még ötletem.
 -Nem tudom srácok!
-Nincs valami emléked vagy valamid hogy hová vihették?-kérdezte Harry és akkor bevillant valami.
-Gina!
-Micsoda?-lepődtek meg mindketten.
-Azt mondta hogy bármit megtesz , hogy megkeserítse az életünket Jasminnal. El kell mennünk hozzá!-mondtam mire mindhárman teljese sebességgel futni kezdtünk Gina házáig. Mikor odaértünk szó szerint törtünk be az ajtón.
-Ti meg mit kerestek itt?-lepődött meg.
-Mond csak , nincs neked valami mesélni valód?-húzta fel a szemöldökét Niall.
-Nem tudom miről beszéltek...
-Oké ebből elég! Hol van Jasmin?!-emeltem fel a hangom , mire ő elkezdett nevetni.
-Ugyan Zayn , ne mond már nekem hogy az a lány kell neked! Én sokkal többet érek!-jött hozzám közel de én eltoltam magamtól.
-Ő senkinél sem ér többet! Most pedig mond el hogy hol van!
-Tudom hogy hol van, de nem mondom el nektek!
-Elég volt ebből , Gina!-ordított rá Harry. -Azonnal mond el hol van!
-Hiba az erősködés! Dominic majd gondoskodik róla!-mosolygott ördögien , Niall pedig csak megrázta a fejét.
-Gyertek srácok , úgyis megfogjuk találni!-mondta Niall mi pedig elmentünk és kerestük tovább. Már kb. 4 óra lehetett de még mindig kerestük és semmi jelet nem találtunk. Se Louisék se mi. Miközben mentünk leültem egy padra és a kezemet az arcomba temettem , a srácok pedig leültek mellém.
-Minden rendben Zayn?-fogta meg Harry a vállamat.
-Nem! Semmi sincs rendben , ha én hülye nem szakítok vele talán még most is velünk lehetne!-gördült le egy könnycsepp a szememen.
-Ne hibáztasd magad miatta , de most muszáj mennünk és folytatni a keresést.

Jasmin szemszöge.
Mikor felébredtem egy sötét pincében találtam magam. Nagyon megijedtem , de tudtam hogy Dominic és Gina áll emögött. Lassan összeszedtem magam majd a zsebemből elővettem a telefonom és bementem a névjegyekbe és az első embert akit megláttam írtam neki aki Niall volt. Remélem észreveszi és szól a többieknek.
-Te meg mit csinálsz?-kiabált rám Dominic én pedig összerezzentem , majd kikapta a telefonom a kezemből és összetaposta.
-Ezt miért csináltad?!
-Remélem nem küldtél senkinek semmit!-fenyegetőzött. -Vagy ha igen még megbánod!
-Úgyis megfognak találni Daminic , már csak órák kérdése!
-Ezt meg hogy érted?!
-Nem mondom meg neked!
-Akkor nagy bajban vagy!-mosolygott ördögien , majd egy madzaggal bekötötte a kezem és a lábam így alig tudtam mozdulni és az ingemet kezdte el kigombolni.
-Mit akarsz?-kérdeztem remegve.
-Hamar rá fogsz jönni!-mosolygott még mindig.
-Hagyj békén!-próbáltam elszabadulni de nem tudtam. A kezemet próbáltam felszabadítani ami szerencsére sikerült is , majd felálltam.
-Rendben ahogy akarod , de itt még nincs vége!-fenyegetőzött. -Most pedig vedd ezt be!-nyomott a kezembe valami gyógyszert.
-Mi ez?!
-Gyógyszer. De figyelmeztetlek , ha nem veszed be én fogom megetetni veled! Úgyhogy dönthetsz!-én inkább már nem szóltam semmit inkább bevettem , nem akarom hogy ő 'etessen' meg vele.

Zayn szemszöge.
Miközben sétáltunk megszólalt Niall telefonja és egy üzenet érkezett neki.
-Srácok ez Jasmin!
-Hogy?!-mentünk oda hozzá Harryvel.
-Azt írta , hogy 'S.O.S pince!'
-Ez mit akar jelenteni?-kérdezte Harry.
-Azt hogy Dominic valami pincében bezárta!
-De hol lehet? Melyik pince?
-A sikátornál ha megyünk ott van egy pince. Nézzük meg ott először!-mondta Harry majd futni kezdtünk odáig.
                          ****
-Oké szerintem hívjuk ide Louisékat is!
-Rendben felhívom.-mondta arry majd úgy is tett.
-Hallasz valamit Niall?
-Nem nagyon de mintha...
-Mintha?!
-Nem is tudom...szerintem Dominic...folytatni akarta volna Niall de én félbeszakítottam.
-Be kell oda jutnunk most!
-De zárva van!-Harry.

-Mikor jönnek Louisék?-Niall.
-Már úton vannak!


Nos ez lenne az új rész. M a direkt megírtam a 13. suli előtt remélem kapok néhány komit és feliratkozót! Az új szereplők pedig:

James Handerson

Dominic Dawson

2013. augusztus 28., szerda

12. Már csak Louisék maradtak!




Az ágyon ültem és gondolkodtam. Miért csinálta ezt Zayn? Már nem szeret , vagy nem vagyok már elég jó neki? Egy könnycsepp gördült le a szememen de aztán letöröltem. Nem fogok sírni miatta!

Már este volt és egész nap csak a szobában voltam és Zaynen járt az eszem még mindig. Hirtelen éreztem , hogy két kéz szorosan átölelt és megpuszilta az arcom.
-Annyira sajnálom! Szeretlek!-suttogta és még szorosabban átölelt.
-Ha tényleg szeretsz akkor miért tetted?-néztem rá és láttam a szemeibe hogy tényleg bánja.
-Már mondtam Gina megfenyegetett ha nem teszem meg akkor téged sem fog békén hagyni! De tudnod kell , hogy én csak téged szeretlek! Soha nem tudnák mást szeretni! És még akkor is elmondtam volna ha Niall nem látja és mondj el.-mondta én pedig nem tudtam hogy higgyek e neki.
-Tudod mit: Az lesz a legjobb ha én hazautazok néhány napra.
-Biztos hogy ezt akarod?
-Igen!
-De ugye visszajössz?-kérdezte én pedig bólintottam majd elkezdtem csomagolni.




Már hazaértem Los Angelesbe. Már két napja itthon vagyok de nem telik el úgy nap hogy ne gondoljak rá. Szörnyen hiányzik! De így legalább mindketten tudunk gondolkodni.

Zayn szemszöge.
Jasmin hazament és nagyon fáj hogy azt hiszi már nem szeretem pedig nagyon is szeretem , sőt! de azt hiszem tennem is kell érte hogy azt higgye , ezért Niall és én elrepültünk Los Angelesbe az unokatesójához Amandához. Megbeszéltünk vele mindent hogy mi hogy lesz. Ő lehozza a partra én és Niall pedig előkészítünk mindent.
-Oké akkor Amanda te elmehetsz Jasminhoz és mikor Niall felhív hozhatod rendben?
-Oké úgy teszek!-mosolygott majd mi Niallel elindultunk a partra.

Kiterítettünk egy nagy lepedőt , majd fáklyákat raktunk a lepedő köré amiket meggyújtottunk.
-Azt hiszem végeztünk!-jelentettem ki elégedetten.
-Igen! És Zayn sajnálom hogy beköptelek!-hajtotta le a fejét Niall.
-Ugyan már haver , úgyis elmondtam volna neki!-mosolyogtam majd ő is elmosolyodott.
-Akkor felhívom Amandát és elmegyek eléjük!
-Rendben!-mondtam Niall pedig már hívta is majd eléjük ment én pedig vártam.

Jasmin szemszöge.
Amanda az unokatesóm eljött hozzám hogy menjünk el sétálni. Miközben sétáltunk nagyon meglepődtem ugyanis Niallt láttam meg aki épp félénk futott teljes sebességgel.
-Sziasztok!-állt meg előttünk majd kifújta a levegőt.
-Te mit keres itt Los Angelesbe?-kérdeztem.
-Hát tudod...-kezdett gondolkodni(?) -Amandához jöttem!-mondta mire egy kicsit meglepődtem. Mióta ismerik egymást?
-Mikor ismertétek meg egymást?-kérdeztem.
-Az most mellékes! Gyere sétáljunk!-terelte el a szót Amanda majd a parthoz sétáltunk. Már naplemente volt , és a part ilyenkor gyönyörű.
-Mi most azt hiszem elmegyünk!-mosolygott Niall. Mégis mi a fene folyik itt?!
-Miért mentek el?-kérdeztem de hirtelen elfutottak , és esélyem sem volt utánuk menni , meg kedvem sem volt ezért itt maradtam majd hirtelen megláttam Zaynt! Mit keres itt?! Talán ezért viselkedett olyan furcsán Niall és Amanda?
-Szia Jasmin!-jött oda hozzám , én pedig teljesen zavarba jöttem.
-Zayn te meg mit keresel itt?-kérdeztem értetlenül.
-Igaz hogy csak két napja mentél el de nekem szörnyen hiányzol , és úgy éreztem ha most nem jövök utánad lehet hogy örökre elveszítelek!-mondta nekem pedig könnyek gyűltek a szemeimbe.
-Nekem is nagyon hiányoztál!-mondtam kis idő után majd megfogta a kezem és a parthoz vezetett ahol egy pléd volt és néhány fáklya is ki volt téve. Zayn a keze mögül egy rózsát húzott ki és odaadta nekem én pedig megöleltem , majd ő is visszaölelt.
-Szeretlek Jasmin , és ha kell ezerszer is elmondom csak kérlek bocsáss meg nekem!-nézett szemeimbe.
-Már akkor megbocsájtottam mikor hazajöttem. Szeretlek.-mondtam majd megcsókoltuk egymást.
-ÉS ezt te egyedül csináltad?-kérdeztem.
-Hát igazából Amanda és Niall is segített.-vallotta be.
-Akkor ezért voltak ilyen furcsák!-mosolyogtam.
-Az lehet!-mosolygott vissza.
A nap többi részét beszélgetéssel töltöttük majd még sétáltunk egyet és hazamentünk. Mikor beléptünk az ajtón a húgom Lily egyből kiszúrt minket és Zayn nyakába ugrott én pedig csak megforgattam a szemeim.
-Jujj Zayn úgy örülök hogy itt vagy!-mondta boldogan.
-Igen én is örülök!-mosolygott majd összekulcsolta a kezünk amit a húgom egyből észrevett és gonosz pillantást vetett rám én pedig csak elmosolyodtam.
Megvacsoráztunk a szüleimmel majd utána megfürödtünk és felmentünk a szobámba.
-Valld be direkt csináltad!-mondtam majd becsuktam az ajtót és Zayn ölébe ültem.
-Nem tudom miről beszélsz!-próbálta elhitetni velem de utána elnevette magát.
-Tudod jól miről beszélek!-mosolyogtam , mire ő megcsókolt én pedig a hajába túrtam.
-Nagyon szeretlek!-mondta mosolyogva.
-Én is!


Két nap múlva Zayn , Niall , Amanda és én visszautaztunk Londonba , és a visszautazásom napján  eléggé összekaptam anyáékkal amiért alig van egymásra időnk...
4 óra repülőút után hazaértünk de én eléggé letört voltam amiért anyákkal összevesztem. Mikor kicsi voltam soha nem számítottam nekik , mindig Lily volt a 'kis kedvenc' , mikor anyák napja volt soha nem jött el az oviba vagy a suliba megnézni engem folyton csak Lily , és ez nekem szörnyen rosszul esett. Ekkor történt hogy Louis és én jó kapcsolatba kerültünk. Olyan mintha a bátyám lenne , az anyukája pedig olyan mintha az anyukám lenne. Egy biztos: Ezek után SOHA nem fogok nekik megbocsájtani.



Már csak pár hetek voltak vissza és újra elindul a turné. Sok minden történt. Samantát bemutattam Harrynek és elég jól kijönnek , Amanda és Niall pedig együtt vannak , aminek nagyon örülök ugyanis Niallnek elkelt végre egy barátnő , Amanda pedig végre talált magának egy normális srácot aminek nagyon örülök! Viszont én és Zayn nagyon sokat veszekszünk. Nem tudom mi történt de soha nincs rám ideje , és ez nagyon idegesít!  Épp a vacsorát csináltam mikor Zayn végre hazaért mivel stúdiózni voltak a srácokkal. Erősen becsapta az ajtót majd odajött hozzám.
-Jasmin beszélnünk kell most!-mondta idegesen.
-Rendben de mi a baj? Látom hogy ideges vagy!-ültem le a kanapéra.
-Én csak rájöttem valamire...-kezdett bele.
-És mire?
-Sokat gondolkodtam kettőnkön...és mostanában te is tudod hogy majdnem minden nap csak veszekszünk amiért én nem vagyok veled és én...úgy döntöttem , hogy jobb ha...szakítunk...-mondta ki nehezen az utolsó mondatot. Nem ez nem lehet! Zayn szakítani akar velem , de én tiszta szívemből szeretem!

-Zayn ezt te sem gondolhatod komolyan!-gördült le az arcomon egy könnycsepp.
-Hidd el így mindkettőnknek jobb lesz!
-Ezt nem hiszem el Zayn!-törtem ki magamból majd felálltam. -A szüleim szó szerint kidobtak , és most meg te is ki akarsz dobni?!
-Mi lenne ha barátok maradnánk?
-Tudod mit?! Rendben elmegyek , és ígérem soha többé nem fogok az életedhez tartozni!-kiabáltam és a könnyeim még mindig folytak. Felfutottam a szobába majd a bőröndömbe csomagoltam az összes cuccom majd mikor végeztem elrohantam.
-Jasmin te meg hová mész?-kiabált utánam Zayn.
-El innen!
Hosszú gyaloglás után elértem Louis házához. Igaz már késő volt , de mindig azt szokja mondani hogy kereshetem őt éjjel nappal ő mindig segíteni fog. Hát most így tettem. Elmentem hozzá.
-Jasmin veled meg mi történt?-nézett rám és eléggé meg volt rémülve.
-Sajnálom , hogy ilyenkor idejövök , de Zayn kidobott!
-Hogy mit csinált? Gyere be azonnal!-mondta majd bevezetett és a kanapéra ültünk.
-Jasmin veled meg mi van?-jött oda Eleanor megrémülve.
-Zayn kidobott mert azt mondta , hogy így jobb lesz mindkettőnknek..-töröltem le egy könnycseppet az arcomról.
-Nagyon sajnálom!-ölelt meg Eleanor.
-Nyugodtan itt maradhatsz!-mondta Louis.
-De én nem akartam zavarni csak...-folytattam volna de Louis félbeszakított.
-Tudod hogy hozzánk bármikor jöhetsz , ha esik ha fúj!-mosolygott majd szorosan átölelt.
                         ****
Elpakoltam a cuccaim , majd mikor megfürödtem az ágyamhoz mentem és már aludtam volna de bejött Louis el El.
-Mi csak azt szeretnénk mondani hogy nagyon sajnáljuk és addig maradsz ameddig akarsz!-mondta Eleanor majd leült az ágyamhoz.
-Csak tudjátok olyan rossz! A szüleim kijelentették hogy menjek és éljem az életem , te is tudod hogy milyenek voltak velem Louis. Aztán jött most Zayn akit mindennél jobban szerettem és őt is elvesztettem!-töröltem le a könnycseppeket az arcomról , Louis pedig odajött hozzám és megölelt.
-Én és a fiúk nagyon szeretünk téged , meg Eleanorék is! Mi mindíg melletted leszünk!-a hangján hallotta hogy ő is sír , én pedig szorosan átöleltem.
-Köszönöm nektek! Ez nagyon sokat jelent!
Már csak ők maradtak nekem.

                              -----

Másnap reggel együtt megreggeliztem Louisékkal de Louisnak el kellett mennie a stúdióba Eleanor pedig a szüleihez ment , én pedig úgy döntöttem hogy elmegyek egyet sétálni , de mikor kiléptem az ajtón nagyon nagy meglepetés ért!



Sziasztok! Ez lenne az új rész! Innentől kezdve a történet meg fog változni , ami azt jelenti hogy új szereplők is lesznek! A 13. rész még fogalmam sincs hogy mikor jön mivel pár nap és suli -.- És nagyon bele kell húznom de sietni fogok! Addig komizzatok és iratkozzatok fel! És csináltam a bloghoz egy videót (ami eléggé szar lett) de nézzétek meg! http://youtu.be/i06yD1wRJ78